EN

Az eltűnt idő nyomában

dokumentumfilm  |    |   1992  |   68'

Az 1956-os forradalom idején Somogyi Lajos huszonhét éves főhadnagyot a kaposvári munkástanács katonai tanácsának egyik vezetőjévé választották társai. Október végén letartóztatták a megyei pártvezetőket és a katonai parancsnokokat. A forradalom bukása után Somogyi Lajos hazajött Kecelre feleségéhez és annak szüleihez. 1957 márciusában egy ismeretlen fiatal hölgy kereste fel és csak annyit mondott neki, meneküljön, mert halálra ítélték. 1957 tavaszán a keceli rendőrség behívatja Somogyi Lajost. - Egy óra múlva itthon lesz - ígérik a feleségének, félútról azonban visszaküldik a férfit, tegye ki a zsebéből a bicskáját. Somogyi kihasználja a váratlan lehetőséget, és elrejtőzik a falu közelében. A rendőrök tajtékoznak, de nem találják meg. Eközben összeül a családi tanács - Somogyi felesége és annak szülei. Több napig tanakodnak, míg végül arra az elhatározásra jutnak, kimélyítik a kacsaól alatti gödröt.Kibélelik, párnát, dunyhát visznek le. Alkonyatkor Somogyiné hazakiséri női ruhába öltöztetett férjét eddigi rejtekhelyéről. Somogyi Lajos pedig bebújik a kacsaól alatti verembe, melyben csak ülni lehet, s ha lefekszik, épp hogy csak ki tudja nyújtani a lábát. A rejtekhely fényt csak azon a kis csapóajtón keresztül kap, melyen Somogyi felesége leadja az ennivalót és elveszi a férje ürülékét tartalmazó edényt. Ha idegenek jönnek, a férfi azonnal lecsukja a kis ablakot, és teljes sötétségben várakozik, hogy elmenjenek. A rendőrség évekig zaklatja a fiatalasszonyt, keresik a férjét és az állítólag elrejtett fegyvert. Nyáron alig lehet levegőt venni a gödörben, télen a hideg kínozza a rejtőzködőt. Négy év múlva a férfi úgy érzi, jobb lenne meghalni. Feleségétől kést kér, de az asszony nem ad neki. Somogyi újságot olvasna, de az asszony fél: a szomszédok tudják, hogy ő nem olvas újságot. A férfi megtanul horgolni, egy év alatt elkészít egy 1200 csillagmintából álló terítőt. Aztán papírt, ceruzát kér, s rajzolni kezd - önarcképet a kisfiával, akit másfél évesen látott utoljára. A gyerek azt hiszi, az apja meghalt. Somogyi már-már feladná magát, a felesége tartja benne a lelket. Az 1963. Április 4-i amnesztia hírére Somogyi Lajos feljön a gödörből. Halottsápadt, járni alig tud, húsz kilót hízott. Felkeresi a katonai ügyészséget, ám semmilyen olyan iratot nem találnak, mely szerint eljárást folytattak volna ellene. De Somogyi Lajos ma is hiszi, hogy az ismeretlen fiatal nő igazat mondott, s hogy halálra ítélték�(MNFA) 

ALKOTÓK

Rendező: Erdélyi János, Zsigmond Dezső Operatőr: Matkócsik András Forgatókönyvíró: Vágó: Losonczi Teri Gyártásvezető: Ráth Gizella, Rusznyák Sándor Hangmérnök: Prohászka Béla, Kőrösfalvi Elek Munkatárs: Dárday István Zeneszerző: Lippényi Gábor Szereplő: Somogyi Lajos és családja Gyártó: BBSA, Mozgókép Innovációs Társulás és Alapítvány

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.