EN

Bélyegfilm

kísérleti film  |   ff  |   1984  |   35'

1981-ben az Artpool által meghírdetett "World Art Post" művészbélyeg-pályázatra beérkezett munkák, a beérkezés sorrendjében számot kaptak. Ezt a véletlent mint montázstechnikát használva készült a film, csak az állóképek ideje lett meghatározva, ami a nézési időnek felelt meg. A film hangja független a képektől, ami mégis összekapcsolja az az, hogy a hangmontázs a képanyagban is szereplô művészek - legtöbbször szintén postán küldött - hangmunkáiból készült.(Artpool)
Részlet Wessely Anna a World Art Post katalógusba írt szövegéből (1982) "A [művészbélyeg] akció megteremtette a saját időbeliségét, a nap mint nap beérkező bélyegtervek egymásutánisága a képi formák olyan véletlen montázsát szülte, amely egészében jelentéshordozóvá válik egy újabb szinten: egyetlen, sokféle módon és nyelven hangzó kijelentésként hat. Ez az időbeliség vetette fel a filmes dokumentáció gondolatát"
Részlet Galántai György 1982-es naplóbejegyzéséből "BÉLYEGFILM - A véletlen mint sajátos montázstechnika 1980 decembertől 1981 decemberig pályázati felhívásomra 35 országból kb. 600 művésztől 731 (ön)emlékbélyegterv érkezett hozzám. A világ különböző tájairól naponként érkező bélyegképek (fotó, grafikák, szövegek - mind azonos méretű, bélyegperforációt imitáló keretben) időrendi sorrendben számot kaptak. A képek, véletlen által kialakított, egymásutánja a napok múlásával értelmes sorozattá alakult, az egymás után következő képek folytatni látszanak egymást. Az a feltűnő eredmény, hogy a 731 bélyegkép egy összefüggő képsort alkot, adta a gondolatot e véletlen montázs filmrevételére.A bélyegsorozat filmrevétele által egyrészt a léptékek növelésével, másrészt az egymásutániság kihangsúlyozásával, lehetővé teszi a néző számára azt, hogy a sorozat kiszámíthatatlan alakulásának izgalmát átélje.A film zenei anyaga a filmi időben független a képanyagtól, csak időnként véletlenül kapcsolódik egy-egy képhez.A hanganyag ugyanabból a művészkörből érkezett, mint a képek. Az összeállítás igyekszik követni a képi véletleneket."

ALKOTÓK

Rendező: Galántai György Operatőr: Pallós László, Varga Imre Forgatókönyvíró: Hangmérnök: Prohászka Béla Gyártó: BBS

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.