EN

Én is jártam Isonzónál

dokumentumfilm  |    |   1986  |   96'

"Az film alkotói az olaszországi hadszíntér eseményeit követve szólnak az első világháború általánosabb jellemzőiről, a tisztek és beosztottak kapcsolatáról, az ellenséggel való találkozásról és megfélemlítésről, gondokról, hősi küzdelmekről. Külön kiemelkedik a piavei összeomlás, a hadsereg felbomlása, továbbá érintik a hazajövetel viszonttagságait, az itthoni forradalmat. 1984-ben az ""I Ragazzi del '99"" olaszországi veterán szervezet és több város polgármesterének közreműködésével 23 magyar veterán fölkereste az egykori csaták színhelyeit, jártak a Monte del Michelen, a Monte Grappán, az Isonzónál és a Piávénál, a doberdói temetőkben. A filmben archív felvételek is fölidézik az első világháborút, a szereplők fényképeken is bemutatják bajtársaikat. A veteránok először otthonaikban, majd az utazások, a csaták helyszínein riporter kérdéseire válaszolva elevenítik fel élményeiket, sokszor egymással is vitatkozva."

ALKOTÓK

Rendező: Gulyás Gyula, Gulyás János Rendező asszisztens : Gulyás Gyula, Gulyás János Vágó: Farkas Éva Gyártásvezető: Róta Mónika Hangmérnök: Prohászka Béla Dramaturg: Bihari Mihály Gyártó: Társulás Filmstúdió, Budapest Stúdió, BBS, MTV Művelődési Főszerk.Társadalomtud.Szerkesztőség

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.