EN

Pócspetri

dokumentumfilm  |   ff  |   1983  |   190'

1948-ban a Szabolcs megyei Pócspetriben statáriális bíróság ítélkezett néhány emberen felbújtásért, szándékos emberölésért, fegyverrejtegetésért. Halál vagy életfogytiglani fegyház volt kiszabott büntetésük. A film alkotói a tett színhelyén azt kutatták, hogy több mint harminc év távlatából, amikor már őszintén lehet beszélni, mi tudható meg a történtekről.A statáriális bíróság ítélethirdetését halljuk, közben az 1948-as sajtó cikkeit, képeit látjuk a rendőrgyilkossággal vádolt Királyfalvi Miklós, a gyilkosságra való fölbújtással vádolt Asztalos János plábános és még 18 pócspetri lakos ügyéről, valamint az iskolák államosításáról. Az ítélet az első két vádlott esetében halál, Asztalos kegyelmet kapott, Királyfalvit fölakasztották. A községháza előtt gyülekezett a lakosság, hogy tiltakozzék - a plábános fölhívásának engedve - az egyházi iskola államosítása ellen, magyarázza az interjúfilm első megszólalója. A községházán üléseztek az elöljárók. Kint dulakodás támadt, két lövés dörrent. Előbb egy figyelmeztető lövés a levegőbe, majd egy másik, amely máig tisztázatlan körülmények közt egy rendőr halálát és két jelenlévő sebesülését okozta. A pócspetriek máig se hiszik, hogy a kivégzett Királyfalvi gyilkos lett volna. Szemtanúkra azonban ők se hivatkozhatnak, merthogy akkor még nem volt bevezetve a villany, s az egész dulakodás esti sötétségben zajlott. Több mint harminc évvel az események után emlékeznek, nyilatkoznak a falubeliek. Elmondják, hogyan kínozták a letartóztatottakat, hogyan kényszerítették veréssel őket hazug jegyzőkönyv aláírására. Volt, aki közelről látta a balesetet, másvalaki - látva, miként verik a többieket - mindent aláírt, amit csak kívántak tőle. A film második része a volt párttitkár szavaival kezdődik. Ő a fölhevült tömeg elől az ablakon át távozott a községházáról, csak távolodtában hallotta a lövéseket. A volt törvénybíró pedig elmondja, hogy a halott rendőr holttestét elvitték szülőfalujába, s Pócspetriből 32 embernek kellett elmennie a temetésre, bocsánatot kérni a falu nevében. A pap, aki Asztalos helyét foglalta el a plébánián, beszámol arról, milyen körülmények fogadták őt Pócspetrin. Királyfalvi unokahúga előadja saját verzóját. Egy volt helybeli pártfunkcionárius elmondja, hogy két asszony írásos tanúvallomására támaszkodva, ügyvéddel kísérelte meg a közbenjárást Királyfalviért, de elkésett vele. Az egyik említett asszony férje váratlanul a Kádár-korszak dícséretére vált át a régi ügyekről. Ilyen Magyarországon még nem volt, mint most - halljuk szavait, miközben a mai Pócspetri módos házsorai előtt autózunk. /A film készítésének Ember Judit két ízben kezdett neki, az 1983-ban elkészült filmet betiltották, a közönség 1989-ben láthatta először./ (BE, MNFA)
1948-ban, az iskolák államosításakor Pócspetriben tisztázatlan körülmények között meghalt egy rendőr. A rendőrgyilkosnak bélyegzett falu lakosai ellen a későbbi koncepciós pereket előrevetítő eljárást foly­tatott le a hatóság, és az akkori eseményeket idézi fel a film a még ma is élő lakosok megszólaltatásá­val. (BBS Katalógus 1961-91)

ALKOTÓK

Rendező: Ember Judit Operatőr: Mertz Lóránd Forgatókönyvíró: Vágó: Kulics Ágnes Gyártásvezető: Börcs Sándor Hangmérnök: Fék György Gyártó: BBS

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.