EN

Prés

játékfilm  |   ff  |   1971  |   67'

Meghatározatlan korban és helyszínen játszódó parabola az engedelmességről. Egy kastélyban különös kiképzésre gyűjtött össze fiúkat a Tábornok és Bálint. A leendő nagy akcióhoz akarják kiválasztani közülük a leginkább rátermettet. A választás a Fiúra esik, akinek küldetése előtt ki kell állnia az utolsó próbát. Verni fogják, de nem árulhatja el az összekötője nevét. A Fiú nem törik meg, hiába is verik társai. Utána azonban magába zuhan. Ki sem hajlandó mozdulni a szobájából. Teréz próbálja felrázni: érzelmesen, fenyegetően, logikusan beszél vele, de hiába, a Fiú apátiája változatlan. Az idős és szenilis Tábornok közben a fiatal lánnyal, Julival szereztet örömet magának. Teréz elmondja Bálintnak, hogy a Fiú nem fog felkelni. A férfi parancsot ad, hogy ölje meg. Teréz lelövi a fiút, utána teljesen kiborul. Bálintnak azonban már azt mondja, mindenre képes, leszámolt érzelmeivel. Bálint lelövi a parkban sétáló nőt, majd ágyba viszi az engedelmes Julit. A kiképzés folytatódik. (VB, MNFA)
A történet az 1930-as évek elején játszódik egy félig legális fasiszta kiképzőtáborban, valahol Magyarországon. Az elnyomó szervezet belső terrorjának és pszichológiai légkörének analízise, megosztottságának struktúraelemzése.(BBS Katalógus 1961-91)

ALKOTÓK

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.