EN

Privát Magyarország 10. - Az örvény

dokumentumfilm  |   ff  |   1996  |   75'

"Megtörtént, holott nem követtem el. És nem történt meg, holott elkövettem." (Pilinszky János) 1944 kora tavaszára, mikorra a nácik uralta Európából a zsidókat már kipusztították, a magyar zsidó társadalom még érintetlen volt. Mi is történt velük valójában abban a Magyarországban, amely a nácik szövetségese volt a háború kezdetétől fogva? A történelem számos módon elbeszélhető. Hallottuk az ártatlan emberek halálmeneteinek fájdalmas történeteit, s látható volt sok-sok film a Gonosz tudományos és bürokratikus tömeggyilkosságairól. A Holocaust. Hallgassunk, vagy kérdezzünk? Vagy kövessük az "örvény" sodrását egy váratlan s intim nézőpontból? Hogyan is történt valójában - miként sodródtak bele? Milyenek az 1938-tól hozott száraz nyelvezetű zsidótörvények következményei? Érthető-e a törvény, ha egy angyal hangja recitálja azt a fülünkbe? A lassan fölmorzsolódó biztonságérzet, szűkülő élettér, megjósolhatatlan események és remények az utolsókig... Milyen lehetett belülről nézve a lehetséges áldozatok élete? Miként fojtják el a fenyegető tények jeleit? Miként tűnnek el egy család illúziói lépésről lépésre? "Az örvény" Pető György 1938 és '44 közt forgatott családi filmjére komponált videó opera, Szemző Tibor mágikus zenéjével.(MNFA)
A homorú tükör nem alkalmas az önismeretre; legfeljebb a részletekbe való belemélyedésre ad lehetőséget. Forgács filmje viszont, miközben homorú tükröt tart a néző és a magyar történelem elé, nemcsak a részleteket torzítja (f)el, hanem lassanként saját magát is tükrözni kezdi. A néző a magyar történelem egy szeletével szembesül úgy, hogy közben rákényszerül, hogy önmagát is figyelni kezdje, amint tükröt tart a kezében. Attól lesz megbízható és pontos ez a "filmtükörkép", hogy a homorú tükör önmagát kezdi tükrözni. Ami, a film "üzenetét" előrevetítve, arra is rávilágít, hogy miként működik a magyar önismeret. Nemcsak ma, és nem is csupán az elmúlt fél évszázadban, hanem immár közel két évszázada.Földényi F. László(www.forgacspeter.hu)

ALKOTÓK

Rendező: Forgács Péter Rendező asszisztens : Ujj Zsuzsa Operatőr: Pető György Forgatókönyvíró: Forgács Péter Vágó: Forgács Péter Gyártásvezető: Komjáthi Ferenc, Széchy Attila Hangmérnök: Hubay Zsolt Zene: Szemző Tibor Gyártó: BBSA, MTV Dokumentum Műhely

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.