EN

Privát Magyarország 11. - Osztálysorsjegy

dokumentumfilm  |   ff  |   1996  |   52'

Az örvény című film-családregény folytatása, a Pető család háború utáni élete. Hogyan alakult 1946-ban született lányuk sorsa az apa, Pető György amatőrfelvételeinek tükrében. Milyen volt a szocializmus, milyen volt a közelmúltunk privát nézőpontból 1946-tól 1968-ig.(MNFA) 
Az 1946 - 1968 időszak látomása folytatja "Az örvény" család regényt.Egy szegedi sorsjegy bolttulajdonos, Pető György munkaszolgálatból, s szovjet fogságból 1946 elején hazatérve, a lágerből egyedül visszatérő feleségét találja életben. Egy másik gyermek születésével próbálják feledni a háború okozta veszteségeket. 1949-ben derül ki azonban, hogy minden újrakezdés illúzióra épül. Amit nem vittek el a németek és magyar munkatársaik azt az oroszok és az ávéhások kobozzák el. Egy "reakciós" család kisleánya, Kati felnő s az érettségiig követjük a filmkockákon. A papa lírai filmnaplója eredendően boldogság centrikus, mintha azt sugallnák a filmkockák, hogy csak e konzervált édenből érdemes megtartani a szuveníreket az örökkévalóság számára. Mintha egy másik bolygón készültek volna. Mit érthet ebből meg a háború utáni nemzedék, aki a papa régi filmjeit ma nézi meg? A kommunista agymosás és az otthon másfélesége, a szülők titkai, és a tviszt lendülete zenél itt. Hogy az élet "valójában" miként zajlik az valahogy "mellesleg" derül ki az elejtett interjú fragmentumokból, és korabeli mozgóképek kontrasztanyagából. Szemző Tibor szoc-funk zenéje fényezi időutazássá e miniatűr privát történelmet.(www.forgacspeter.hu) 

ALKOTÓK

Rendező: Forgács Péter Rendező asszisztens : Ujj Zsuzsa Operatőr: Pető György Forgatókönyvíró: Vágó: Forgács Péter Gyártásvezető: Széchy Attila, Komjáthi Ferenc Hangmérnök: Hubay Zsolt, Horváth István Munkatárs: Sarudi Gábor Zene: Gordiusi Csomó Zeneszerző: Szemző Tibor Gyártó: BBSA, MTV Dokumentum Műhely, Quality Pictures Kft.

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.