EN

Privát Magyarország 9. - A semmi országa

dokumentumfilm  |   ff  |   1996  |   63'

Rátz László, a Második Magyar Hadsereg zászlósa 1942. júniusi bevagonírozásától a doni katasztrófa előestéjéig filmezett. Egyedülálló felvételei közt látjuk az ukrán civileket és a Második Magyar Hadsereg katonáit, a szovjet frontot. Mintha mi is ott lennénk a háború hétköznapjaiban, a katonák között. Karácsonyi szabadságakor Rátz László hazavitte a filmeket, s így maradt meg e páratlan film-krónika a családi képekkel együtt.
A Második Magyar Hadsereg Szekszárdi gyalogezredében szolgált Rátz László zászlós és már 1938-tól kezdve 9,5 mm-es családi filmeket készített, amikor még a Országos Magyar Tejszövetkezeti Központnál volt könyvelő. 1942 tavaszán bevonult a Szekszárdi gyalogezredhez és onnan kezdve forgatott a hosszú ukrajnai gyalog menetelésen át a végső, véres harci pozícióig, a Korotojak - doni frontra való megérkezésig bezárólag. Egyedülálló felvételei közt látjuk a háború sújtotta ukrán civileket, a Második Magyar Hadsereg katonáit, egészen a katasztrofális doni vereség előestéjéig. Rátz László érezvén az egységét fenyegető szovjet támadás előszelét az 1942-es rövid karácsonyi szabadságakor hazahozta a filmtekercseket és így maradtak meg e páratlan krónika képei a családi felvételekkel együtt. Megpillanthatjuk a véres szovjet frontot, mégpedig személyes tekintettel - úgy, ahogy azt sohasem kívánták bemutatni a nézőnek, belülről - mintha mi is ott lennénk a doni-háború hétköznapjaiban, a katonák közt.

ALKOTÓK

Rendező: Forgács Péter Operatőr: Pető György Forgatókönyvíró: Vágó: Forgács Péter Gyártásvezető: Komjáthi Ferenc, Széchy Attila Hangmérnök: Hubay Zsolt, Zalányi László Munkatárs: Bereményi Géza, Forgách András, Kornis Mihály Zeneszerző: Szemző Tibor Gyártó: BBSA, Magyar Televízió Dokumentum Stúdió

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.