EN

Törvénysértés nélkül I-II.

dokumentumfilm  |    |   1987  |   180'

A filmszociográfia az 1950-53 között működő hortobágyi munkatáborok egykori deportáltjainak visszaemlékezéseiből, vallomásaiból rekonstruálja sorsukat, történelmüket. Az elítéltek, mindenfajta bírósági intézkedést nélkülöző elhurcolásától, a letartóztatáskor tudatosodó kitaszítottságuktól kezdve a rehabilitálás-mentes szabadulásig. Jelentés az ország állapotáról, nehezen megrajzolható etikai-szellemi válságáról, következményeiről, s egyben az egyéni, családi krónikákon keresztül az önbecsülés, tartás, társkeresés vízválasztóiról. Itt a tények megélői s elszenvedői, az azokat mindmáig elfojtó sérültjei és magányos küzdve-küzdő Herkulesei jelennek meg. Teljes emberségükben, ideértve tévedéseiket, botlásaikat is. A nagy kaland - ahogy egyikük nevezi ifjúságának nem köznapi élményét - megmérettetés volt számukra. S ha nem is lehet fekete-fehéren minősíteni, el lehet gondolkodni: hogy jutottunk idáig, miféle erők s erőterek eredőjeként válhattak családok, magányos nők, férfiak, aggok és csecsemők is máról holnapra ilyen megalázóan jogfosztottá, a népi demokrácia hajnalán. Nem könnyű a képlet, és nemcsak egy megoldás lehetséges a felvetődő kérdéstömegben, hiszen ki-ki származása, társadalmi helyzete, értelmi-érzelmi szintje szerint képviseli magát, így lett kollektív memoárrá e ballada. Nem információ-adaléka a döntő, nem is tudományos kutakodása, sokkal inkább az élet minőségének sorsanalízise, ahol az eszmények és életmódkülönbségek ütköznek egy merőben irracionális gépezettel, akiknek képviselői szintén megjelennek a filmen egykori hivatásuknak, beosztásuknak megfelelően, mai, bővítetten újratermelt tudatuk vértezetével, vagy annak súlya alatt.

ALKOTÓK

Rendező: Gulyás Gyula, Gulyás János Operatőr: Gulyás Gyula, Gulyás János Forgatókönyvíró: Vágó: Tóth Péter Pál Gyártásvezető: Róta Mónika Hangmérnök: Prohászka Béla Gyártó: BBS, Objektív Filmstúdió

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.