EN

Vannak változások

dokumentumfilm  |   ff  |   1979  |   114'

A film egy Szabolcs megyei falu, Penészlek lakóinak életét, elmaradott anyagi, társadalmi, szociális, kulturális és szellemi állapotát tárja fel. A változások érzékeltetéséhez felhasznál egy 1968-ban készült amatőrfilmet és Végh Antal 1968-ban készített "Állóvíz" című szociográfiai írását., A filmbe beépített "A valóság síppal, dobbal, avagy tűzön, vizen át" című 8 mm-es amatőrfilmet készítette 1968-ban: Albert József, Gulyás Gyula, Gulyás János, Kaposi Zsolt, Szöllős Péter (a Cinema 64. amatőrfilm stúdió tagjai). A Muzsikás együttes és Budai Ilona a Beregnáni című népballadát adják elő.(MNFA)
A film alkotói 1968-ban Végh Antal: Állóvíz (Penésziek) című szociográfiája hatására amatőrfilmet készttettek, megpróbálván kamerával is bemutatni, feltárni, elemezni a falu akkori helyzetét. E dokumentumfilmet a Balázs Béla Stúdióban nyolc év után folytatták, célul tűzve ki maguk elé a jelen és a múlt szembesítését, a változások feltérképezését, a történelmi-társadalmi mozgások bemutatását.(BBS Katalógus 1961-91)

ALKOTÓK

Rendező: Gulyás Gyula, Gulyás János Operatőr: Gulyás János Forgatókönyvíró: Vágó: Németh Márta Gyártásvezető: Bódis János Hangmérnök: Prohászka Béla Közreműködő: Muzsikás együttes Munkatárs: Kozák Gyula, Budai Ilona Gyártó: BBS

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.