EN

Verzió

kísérleti film  |   ff  |   1981  |   54'

A film az 1882-ben Tiszaeszláron történt esetet dolgozza fel, amikor is egy kis cselédlány halálát a helyi zsidóság elleni hangulatkeltéshez, majd hisztérikusan kirobbantott országos zsidóüldözéshez akarták volna felhasználni. Erdélyék verziója azért drámaian gyönyörű, mert a kis Schwarcz Salamon vallatásakor, a csendbiztos szavai nyomán a fiúi fantázia a váddal éppen ellentétes emberi világot jelenít meg, bizonyítván a képzelet, a szellem mindenek feletti szabadságát. A szereposztás érdekessége a hatalom által ellenzékinek tartott és teljes mértékben mellőzött Rajk László (majdnem fő-)szerepeltetése. (BE, MNFA)
A film Krúdy Gyula "Tiszaeszlári Solymosi Eszter" c. regényének feldolgozása. Arra keres választ, milyen eszközökkel vehette rá a hatalom a túlérzékeny és gátlásos gyermeket, a tiszaeszlári rabbi fiát, hogy hitsorsosai ellen valljon, hogyan mosódik össze a hamis vallomás a valós emlékekkel a felfokozott fantáziatevékenység által. (BBS Katalógus 1961-91)

ALKOTÓK

Rendező: Erdély Miklós Operatőr: Mész András Forgatókönyvíró: Erdély Miklós Vágó: Sarkadi Ágnes Gyártásvezető: Bódis János Hangmérnök: Prohászka Béla Díszlettervező: Breier Tamás Zene: Csajkovszkij Zeneszerző: Prokofjev Író: Krúdy Gyula Szereplő: Ádám Gusztáv, Horváth Ágnes, Vikár László, Rajk László, Pauer Gyula, Altorjai Sándor, Kálmán György, Grámm Ferencné Gyártó: BBS

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.