EN

Wittgeinstein Tractatus - 7 videó etüd

dokumentumfilm  |    |   1992  |   35'

"Wittgenstein" - mosoly a kamera felé "Kimondható-e ... a világ?" kérdezte Ludwig Wittgenstein. "És meg lehet-e mutatni ezt a faggatást?" kérdezi a maga részéről Forgács Péter. Egy konceptualista hurkot alkotó filmben, amely azonban heurisztikus hangvételű.Wittgenstein egy egymásba illesztett aforizmákból álló formális rendszer segítségével kimutatta, hogy semmilyen logikus nyelvezet nem nyugodhat akárcsak ugyanannak a nyelvnek a szabályain. Elképzelhető-e hogy filmet csináljon valaki egy ilyen sziporkázó gondoltaból, amely maga is folytonosan cáfolva saját magát, halad előre a saját útján. Lehet-e egy gondolatra úgy tekinteni és ezt az élményt másokkal megosztani, egy olyan gondolatra, amely szerint a dolgok nem létezhetnek másként, csak virtuális kombinációként, tisztán logikai térben, szükségszerűen megszabadulva minden érzelmi vagy morális salaktól?Az igazat megvallva Forgács Péter az egyetlen lehetséges résen hatol be Wittgenstein "Tractatus"-ába, egy akcióban lévő gondolat logikai tere egyszersmind egy izgalmas stílusgyakorlat.Az aforizmák egymást követő sora és az artikulálás módja amely kapcsolatba állítja őket nem más, mint egy formalista Yi-King, egy szinte paranoiás belemerülés egy világlátás lehetetlenségébe. Más részről ha Forgács Péter "Wittgenstein"-je egy szép, pillanatnyiságában megragadott fogalom, az annak köszönhető, hogy csodálatosan sikerült itt inkarnálódnia, testet öltenie. Természetesen nem az illusztráció világában vagyunk, intim rezonanciáról van itt szó. A korabeli családi filmeknél alkalmazott szürkébe játszó fekete-fehér képek hol rendkívül lelassulnak, hol felgyorsulnak, nyakkendős férfiak piknikeznek, nők kényeskednek, gyerekek lármáznak, hajók suhannak fantom-bárkákként valószínűtlen folyókon.Wittgenstein-formulák beékelve vagy betétként, mint: "A világ mindaz, ami létezik", "A tárgy egyszerű", "Ami elgondolható, az lehetséges is". Időnként átsuhan a formalizálás gyanúja; egy túlimpresszionált matematizálás, egy séma, amely rámutat egy horgász arcára, aki belemosolyog az objektívbe - a szó morális értelmében. Hitchcock-iLogikai körök, érzelmi körök: "Hazafelé menet meglepetésre számítottam, nem volt meglepetés, tehát meg voltam lepve." A jelek világába léptünk - vizuális jelekébe, hang-jelekébe, Szemző Tibor bámulatos ál-repetitív zenéjével - és mindezt egy állandó remegés kíséri.A "Tractatus" utolsó mondata - ez Wittgenstein művének is az utolsó mondata - a következő: "Amiről nem lehet beszélni, azt el kell hallgatni". A film itt véget ér - és végülis minden film megítélhető az utolsó képet követő csend minősége alapján. Figyeljék meg jól: vibrál. Jérőme MALLIEN 1994 Strasbourg DNA

ALKOTÓK

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.